Mert a világ meseszép!

Liv - utazik, szervez, elmélkedik

Liv - utazik, szervez, elmélkedik

A földi paradicsom márpedig nem unalmas! :D - Maldív-szigetek

2021. március

2022. május 30. - Ferenczi Lívia
20210331_074011.jpg
Bármilyen furcsa, de a Maldív-szigeteki utunk miatt aggódtam a legtöbbet. Nem igazán volt az elsődleges célpontjaink között. Egyrészt az ára miatt, másrészt mert őszintén megmondom, úgy gondoltam, hogy halálra fogjuk unni magunkat.:D
Az a helyzet, hogy egyiknek sem volt valóságalapja.
Egy jókor megvett repülőjeggyel, és egy lakott szigeten választott szállással, szerintem nagyon sokakat meg tudnék lepni. ;)
A unatkozás pedig az utolsó érzelem volt, amit ott átéltünk. Na jó, esetleg a reptéren sorban állva egy kicsit . :D
Nemrég értünk haza a csodás Sun Island -ről, erről írok most nektek egy kis beszámolót.
A kis jelző nem biztos, hogy a leghelyénvalóbb, de egyrészt túlcsordultak az élmények, másrészt szervezéskor én is minden információt ittam, így hátha most segíthetek. Ráadásul az íráskor a karanténomat töltöttem, szóval bele is fért az időmbe. 
Sosem jártunk még a Maldív szigeteken. Mindig az a gondolat volt a fejemben (szerintem nem voltam ezzel egyedül ),hogy mit lehet ott 2 hétig csinálni? Főleg, hogy a férjemmel, és a kislányunkkal ellentétben, én egyáltalán nem vagyok egy vízi ember.
Jelentem, nem unatkoztunk!
Sun Islandot azért választottuk, mert egy viszonylag nagy sziget, ahol úgy gondoltuk több lehetőségünk lesz elfoglalni magunkat, illetve ár érték arányban szerintem a legjobbak között van. Szempont volt továbbá, hogy semmiképp nem szerettem volna hosszan speedboat-ozni.
Közepesen rutinos utazók vagyunk, és egy ideje magunk szervezzük az utazásainkat.
Kivéve most.
Miután kiválasztottunk 2 nekünk tetsző szigetet, kértem tőlük árajánlatot, és ezután főképp egy Maldív csoportbeli tanácsnak köszönhetően, kértem néhányat utazási irodáktól is.
Kaptam is több nagyon korrekt ajánlatot, de többségében az én szervezésem nyert. Kivéve egyet.
Így alakult, hogy végül az Araamu Travel utazási iroda szervezésében utaztunk.
Ezúton is köszönöm Zoli az itthon kialakult helyzet miatti időpont variálásokban való segítséget. 
Qatar-ral mentünk, és mivel ott gyűjtjük a mérföldeket, ezért a jegyvásárlást a nevünk alatt intéztük.
Na de először az utazáshoz szükséges feladatok...
Az akkor érvényes beutazási feltételek a
Maldív szigetekre:
- A Maldív-szigetek kér egy az indulás idejétől számított 96 órán belül elvégzett, negatív pcr tesztet angol nyelven. ( ne felejtsétek el az útlevél számot ráíratni!)
A teszt az egy évnél idősebb gyermekeknek is szükséges!
Mi Szolnokon lakunk, és a Lab Center-ben készítettük a teszteket.
- Szükséges egy egészségügyi nyilatkozatot, az úgynevezett Imuga-t kitölteni, amit az érkezéshez számított 24 órán belül kell megcsinálni.
Ne feledjétek az időeltolódást!
Kitöltés után azonnal kaptam egy Qr kódot, amit lefényképeztem.
- A Qatar Airways kéri egy adatvédelmi nyilatkozat kitöltését.
Mind a három szükséges dokumentumot, Qr kódot, már a Liszt Ferenc repülőtéren is elkérték.
A pcr tesztről legyen másolat is!
Visszafelé pillanatnyilag resort szigetről nem volt szükséges a pcr teszt (lakott szigetről kell!), mivel sem a Qatar Airways, sem Maldív szigetek nem írja ezt elő. De az aktuális szabályok percről perce változtatnak, így azokat mindig érdemes ellenőrizni.
Amennyiben mégis előírnàk indulás előtt a Pcr-t, azt a szigeteken el lehet végezni. Jelezni kell a hotelnek az igényt. Jellemzően 75-100 $ között mozog az ára.
Természetesen hazaérkezve 10 nap karantén következett, amit ki lehet váltani két negatív pcr teszttel.
A leggyorsabb megoldás, ha az első tesztet már a reptéren elvégeztetjük.
Mi indulás előtt regisztráltunk, így a kapott Qr kóddal gyorsabb ügyintézésre lehet számítani.
A csomagok felvétele után kijövünk az érkezési terminálba, és baloldalt ki van táblázva a tesztelés.
Érdemes a csomagokat gyorsan felvenni, és sietni a tesztelésre (a wc stb. ráér ), mert egy gép beérkezése után pik-pak óriási sor alakul ki, és hazaérkezéskor már senkinek nem őszinte a mosolya. 
A reptéren a felnőttek (a gyerekek nem) megkapják a karanténba helyezésről a határozatot, és a piros matricát. A határozaton szereplő ügyszám kelleni fog a második pcr teszt elvégzéséhez szükséges útvonal engedélyhez. (A pontos teendők is rajta vannak a határozaton)
És akkor a konkrét utazás & Sun Island ...
A viszonylag ritka járatoknak köszönhetően a gépek egyrészről gyakorlatilag tele vannak (nesze neked távolság tartás ), másrészről sajnos az indulási idők, és a csatlakozások nem túl szerencsések.
Hazafelé pl.21.20-kor indult a gép, és öt óra repülés után, egy 8,5 órás várakozás következett, amit egy 5,5 órás újabb repülés követett. Mi nagyon nehezen ugyan, de meghoztuk a döntést, hogy megalszunk a reptéri Oryx hotelben, ami életünk egyik legjobb döntése volt, mert anélkül valószínűleg jó ideig maximum a sarki közértig lett volna kedvem utazni. Már, ha nyitva van  ;)
Ráadásul Dohában a Qatar-ra nem jellemzően volt egy órás késés, mivel több gépet is összevártak. Ezzel együtt az ellátás, a szervezés is hozta a megszokott minőséget.
Megérkezéskor túl az imádott első sokkon, mikor megüt a párás 35 fok, elindultunk megkeresni a Sun island pultját a transzfer ügyében. Itt teszem hozzá, hogy Maldív esetében sosem szabad csak a szállás árakat nézni, mikor kalkulálunk, ugyanis a transzfer árak elhagyhatatlanok, és horrorisztikusak is lehetnek.
A Sun island esetében egy 30 perces helyi járat repülő, és kb.10 perc speedboat a transzfer.
A pultnál közölték, hogy pont lemaradtunk egy járatról, és jöjjünk vissza 2 óra múlva. Hát, itt kedvem lett volna sírni egyet, de túl fáradt voltam hozzá.
Elindultunk helyi internet kártyát venni (5,17,34 gigás csomagok vannak), ami után az volt a terv, hogy nyáriba vedlünk, mivel iszonyatosan meleg volt.
Ám a férjem fáradsága felülírta a programot. :D
 Elhagyta ugyanis az egyik nagy bőröndöt. Pánikolva rohantunk vissza a Sun Island pultjához, ahol utoljára még biztosan megvolt. Itt a bőröndünket húzva, futva jött velünk szemben a sun island-os hölgy, és közölte, hogy fussunk gyorsan a kisrepülők termináljához, mert valakik nem jelentek meg, és el tudunk ezzel a járattal menni. :D
Minden jó, ha a vége jó!
 A hölgy egyébként végig futott velünk, sor elejére vitt a check-in-hez, intézkedett. Itt találkoztunk először a híres Maldív vendégszeretettel, őszinte segíteni akarással.
A transzfer, a csomagok pakolása, a szervezés, mind professzionális volt.
20210325_112248_1.jpg
És a megérkezés... nincs az a videó vagy fénykép, ami vissza tudná adni a látványt, a színeket, a paradicsomi madár hangokat, a virág illatot. Egyszerűen egy csoda
Kb 10 perc alatt elintézték a check-in-t, utána el is vittek ebédelni.
Mindenkinek saját asztala volt, állandó pincérrel. Mahesh volt a mi pincérünk, aki a csillagokat lehozta nekünk akkor is ha nem kértük. 
Az étteremben, ha nem az asztalodnál ülsz, viselni kell a maszkot. Nagyon szigorúan veszik, rá szólnak mindenkire.
A Sun island egy nagy sziget, sok turistával, viszont ezt egyedül az étteremben, esetleg a medencénél lehet érezni. Bármikor tudtunk üres tengerpart szakaszt találni. 
20210326_140943.jpg
Viszont itt kell szót ejtenem az emberi viselkedésről. Soha, semmiben nem szeretek általánosítani, így először elmondom, hogy mély tisztelet a kivételnek, de az orosz turisták vállalhatatlanul viselkednek.
Simán félre löktek a kislányommal együtt a pulttól, a végtelenül kedves személyzettel undorítóan bánnak, semmilyen szabályt nem tartanak be, a souvenir boltban az orosz gyerekek dobálták egymásnak a törékeny szobrokat...
No de az étkezéseknél próbáltunk másra koncentrálni :)
Én például arra, hogy felfedeztem az indiai konyha rejtelmeit  Sosem ettem előtte, igazság szerint nem is gondoltam, hogy nekem való lenne, de jelentem függő lettem.
Mi, a Maldív szigeteken szerintem ajánlott all inclusive ellátást választottuk, így a három étkezés mellett több helyen is fogyaszthattuk a kijelölt italokat, volt snack délután, töltötték a szobában a minibárt. Ez utóbbit elvileg egyszer, viszont a szobafiúnak naponta hagyott 1-2 $, és kis csoki miatt, ő jártában keltében töltötte a hűtőnket.
Járt továbbá az ingyenes sporteszköz használat is. (Tollas, pingpong, fallabda, kajak stb)
Ami mellett még nem tudok elmenni szó nélkül, az az élővilág.
20210330_101807.jpg
Ugyan esténként van cápa, és rája etetés ami már magában is bámulatos, de én mégsem erre gondolok.
Soha sehol nem találkoztam ennyi állattal. A lábunk körül úszkáltak a kis cápák, a térdig érő vízben előttem aludt egy tüskésrája, millió színes hal, az első esténken két meseszép mantarája körözött a móló körül, rengeteg madár, gyümölcsevő denevér, rákok, no meg a gém, alias Ibolya.  (a kislányom volt a keresztanya:) )
20210328_102854-effects.jpg
És ezek még csak a partról, partközelben is
látható állatok. Rengeteg fakultatív program lehetőség van. Cetcápa, mantarája, teknős, delfin les...
Ezekről sajnos közvetlen tapasztalásunk nem lett.:(
Illetve helyesbítek, manta ráját, tüskésráját, és cápákat láttunk. :D
20210325_210014.jpg
Az első két nap meseszép, szélcsendes időnk volt ( akkor kellett volna elmenni)
Szerencsére akkor rábeszélt a férjem egy sznorkelre a zátonynál, így láthattam szélcsendben azt a gyönyörű élővilágot 
A döntéseim megértéséhez el kell mondanom, hogy mint azt már fentebb említettem, én nem vagyok egy vízi ember. Felnőttként, egyedül tanultam meg úszni, hogy ha beleesek a vízbe, ne fulladjak meg...azonnal.:D
Szóval 2 tökéletes nap után, 1 hónappal hamarabb, megérkezett a monszun.
Egy nagyon komoly éjszakai vihar után, másnap javarészt esett az idő (ami egyébként remek élmény volt 30 fokban)
Ezután 2 napig kicsit borús időnk volt, hol esett, hol nem.
20210327_091207.jpg
És itt most kitérnék egy kicsit az időjárásra.
A férjem indulás előtt 1 héttel katatón állapotba került, és folyamatosan a Maldív időjárási oldalakat bújta. Ne tegyétek!!!  :D
Egyrészt afféle 50-50 alapon működik, másrészt semmi baj nincs az esővel. 
A legesősebb napon se zuhogott egyfolytában, és két kánikulai nap után kifejezetten jólesett.
Ugyan 2 nap után ismét száraz idő lett, viszont a szél megmaradt, és egészen az utazásunk végéig velünk is maradt.
Ez a part menti sznorkelezést nem befolyásolta (bár azt a szépséget már nem láttam, mint az első 2 nap), viszont a nagyobb hajós programokat igen.
Igaz, hogy csak egy nap volt, mikor el sem indították őket, de mivel erős hullámzás volt, és nekem reális az önértékelésem, nem mertem később sem bevállalni.
Az utolsó esténken viszont főképp a kislányom kedvéért bevállaltam egy horgászatot.
Tanulság ...ha úgy érzed, hogy nem vagy egy vízi ember, akkor nem vagy az.:D
A horgászat élményét nem a majdnem kifogott barracuda, vagy a férjem és kislányom által kifogott halak határozták meg, hanem a borzalmas rosszullét, amit végül egy tenger isteneinek való áldozással koronáztam meg.:D 
 Ennyi. A rossz élmény is élmény, főleg mikor vége van.;)
20210403_190747.jpg
Amit még tanácsként tudok adni a Sun island-hoz, hogy béreljetek biciklit! Még akkor is, ha olyan bénán bicikliztek, mint én. (Igen, azt is felnőttként tanultam meg :D)
Járjátok be vele keresztül kasul a szigetet! Semmilyen elzárt terület nincsen, bárhova be lehet menni. A sziget majdnem teljesen önellátó, ott termesztik a zöldségeket, gyümölcsöket, vannak csirkék, kacsák, nyulak stb.és ezeket mind meg lehet nézni. A banán erdőt semmiképp ne hagyjátok ki!
A biztonság kérdését a végére hagytam.
Nem komolytalankodtam el a Covid helyzet eddig sem, így az utazás szervezésekor is figyelembe vettem a biztonságot.
Ehagyhatatlan egy jó utasbiztosítás, ami Covid-ra is érvényes! Mi az Online Colonnade Optimal Családi csomagot kötöttük.
A Maldív-szigetek kiválasztásakor engem megnyugtatott a tudat, hogy csak tesztelt emberek jöhetnek be a szigetre. Amit pedig kint megtudtam, hogy az összes alkalmazott oltva, és rendszeresen tesztelve van, pedig a többségük 1 éve nem volt otthon, ők is a szigeten élnek. Rendszeresen hőmérőznek mindenkit, illetve a személyzet ÁLLANDÓAN maszkot visel. Nem csak mikor dolgoznak, és a turistákkal ellentétben ők szabadtéren is. Nagyon komolyan veszik a maszk használatot, mert mindenkit nagyon rosszul érintett, mikor tavaly be kellett zárniuk, és most mindent megtesznek, hogy ez ne forduljon elő még egyszer.
Mindezek ellenére erre a pár napra teljesen kiment a fejünkből az aggódás, és csak a pillanatok megélésére tudtunk koncentrálni, ami már magában is megérte. :)
20210330_115301.jpg
Felejthetetlen élmény volt, és biztos vagyok benne, hogy így vagy úgy, de fogok én még valamelyik Maldív szigetre lépni. :)
Remélem, hogy tudtam segíteni!
Szép napot, és utazás szervezést kívánok mindenkinek!�
20210326_182924_1_1.jpg

Thaiföld Covid idején

...avagy minden jó, ha a vége jó!

Az eddigi legproblémásabb, és egyben legjobb utazásunk beszámolóját mutatom most meg.
2021 évét sikerült Thaiföldön lezárnunk, és ez az utazás az évhez hasonlóan, igen-igen kacifántosra sikeredett.
Az utat a szokásoshoz képest sokkal gyorsabban kellett megszerveznem, mert váratlanul alakult úgy, hogy el tudunk utazni.
Ennek én, hogy őszinte legyek kifejezetten örültem, mert számomra a legnehezebben elviselhető része az utazás szervezésnek a várakozás. Hát hiába, a türelem nem a legfőbb erényem. :)
A Thaiföldi beutazás már a szervezéskor sem volt túl egyszerű, bár azért hozzátenném, hogy ha rászànja magát az ember, akkor nem is annyira bonyolult.
Több különböző kategóriában vannak lehetőségek az országba való belépéshez.
A Covid időszak óta ilyenkor szoktam azt mondani, hogy a külügyminisztérium ide vonatkozó oldaláról érdemes tájékozódni az aktuális beutazási szabályokról, de csak ezt már nem merném magabiztosan javasolni. Ott ugyanis a legjobb esetben is erős késéssel jelennek meg a nem is mindig pontos információk.
Viszont elképesztően hasznosnak találom a tematikus, a választott desztináció utazási csoportjait, oldalait.
A teljesség igénye nélkül:
Ezeket jellemzően kint élő magyar honfitársaink, vagy hogy úgy mondjam profi utazók üzemeltetik, és a lehető legfrisebb, legpontosabb információkkal, és/vagy millió programmal látják el az utazni vágyókat.
Szóval...
A szervezéskor élő szabályok szerint, mint a minimum kétszer oltott személy, aki Bangkokba szeretett volna érkezni, az úgynevezett Test&go csomagot választhattam. (Oltás nélkül is be lehet utazni, csak akkor karantén kötelezettség van. Erről remek tájékoztatót nézhettek meg itt:
Az én esetemben a beutazás feltételei a szervezés megkezdésekor:
-minimum 2 oltás (nemrég aktualizálták, hogy mennyi idő telhet el a második oltás óta, így ennek érdemes utánanézni. 270 nap körül)
- az érkezéshez számított 72 órán belüli pcr
-érkezéskor egy Pcr teszt, aminek az eredményét a választott szállodában kell megvárni. (A 8 éves kislányunknak is)
-6.vagy 7. Napon egy Atk gyorsteszt, amit elvileg magunknak kell csinálni. Hogy miért csak elvileg, arról hamarosan írni fogok. :D
- 50000 USD összeggatárú teljeskörű biztosítás, ami a Covidra/karanténra is kiterjed
-Thailand pass: ez egy online kitölthető beutazási engedély, amiben gyakorlatilag az összes kért dokumentumot kell feltölteni (vakcina igazolások, biztosítás, teszt foglalás...)
Itt most teszek egy kis kitérőt a Thaiand pass kitöltése kapcsán. A kitöltés maga végtelenül egyszerű, és logikus, ha a kellő információval ellátva, megfelelően előkészülünk.
A legfontosabb, hogy mindent jpg, vagy png. formátumban fogad el a rendszer, tehát mindent fotózni, képernyőfotózni kell. ( jó minőségben, élesen)
Tehát szükség lesz az uniós vakcina igazolások fotójára (mindre), az útlevél első oldalának fotójára, a biztosítási kötvény, és az első nap hotel foglalás/reptéri transzfer/pcr teszt foglalás visszaigazolására. Illetve opcionálisan az uniós vakcina igazolásokból a Qr kódot ki lehet vágni, és külön fel lehet tölteni. (Apró kerettel kell kívágni, mert máshogy nem engedi feltölteni a rendszer. Nem tudom, hogy ez város legenda-e, de sokak szerint ezen is múlik, hogy mennyi idő alatt jön meg a Qr kód.)
Nekünk volt harmadik oltásunk is, ezt külön is fel lehet tölteni.
Remélem nem hagytam ki semmit. Miután befotóztam, méreteztem a képeket, maga a feltöltés kb.5 percet vett igénybe, és én 2 percen belül megkaptam a Qr kódokat. (Hivatalosan azt hiszem 7 napon belül kell küldeniük)
Az érkezéskor elvégzett negatív pcr teszt eredmény után a hotelt el lehet hagyni, és bárhová lehet utazni az országba.
!! Update: azóta változtak a beutazási szabályok!
Erről többek között itt is találtok egy remek összefoglalót:
A biztosítás a mi esetünkben az Emirates repülőjegy mellé automatikusan járó, teljeskörű biztosítás volt, ami a Thai feltételeknek megfelel (Sőt). A december 1 után vásárolt Emirates repülőjegyek mellé már egy gyengébb biztosítás jár, de én úgy tudom, a Thai beutazási feltételeknek most is megfelel.
A jegy vásárlás után azonnal érdemes az aigtamedicaluk@aig.com email címre küldeni egy emailt, amiben mellékelni kell a repülőjegyeket, és kérni kell a biztosítási kötvényt, ezt ugyanis a Thailand pass igénylésekor fel kell tölteni.
Természetesen más utasbiztosítást is elfogadnak, de arról nem tudok nyilatkozni.
Az nagyon fontos, az első napi szállás/pcr/transzfert előre le kellett foglalni/fizetni.
Bangkoki érkezés esetén ezt jellemzően a szállodák csomagban kínálják.
Mi a rendkívül jó elhelyezkedésű Centre Point Silom hotel csomagját választottuk.
20220104_063247.jpg
A terv az volt, hogy 4 éjszaka/5 napot töltünk Bangkok-ban, ahol megnézzük kihagyhatatlan dolgokat (mivel én, és a kislányom most jártunk itt először), utána pedig a rendkívüli szépségű, szinte érintetlen Koh Chang szigetére megyünk 10 éjszakára.
Most írok néhány mondatot arról, hogy miért is választottuk Koh Chang-ot, aztán pedig, hogy a tervek után mi is történt valójában. :) 
Mivel most mindenképp Bangkokba szerettünk volna érkezni, ezért egy onnan könnyen megközelíthető, és lehetőleg nem túl turistás helyet kerestünk.
A google térképen kerestünk rá a környékre, és ott akadtunk rá erre a csodára. <3
Amit a szigetről tudni kell, hogy Thaiföld második legnagyobb szigete, aminek a 70%-a érintetlen esőerdő, és bár már van pont elegendő kiépített része, hotelek, szállások, éttermek stb.,de még nem lepte el a tömegturizmus. (Nem mintha ez most túl sok problémát okozna)
Bangkok-tól kb.5 óra autóval + kb fél óra komp.
Na és most, miután elmondtam a szépen megszervezett terveket, lássuk hogyan is történt valójában. :D
Merthát Murphy ezen az utunkon úgy döntött, velünk tart.
Az első gikszer az volt, hogy november vége felé, a kislányunk hazahozta a suliból a Covidot.
Szerencsére semmi különös tünete nem volt (1 napos torok/fej fájás), ha az osztálya nincs karanténban észre sem vesszük. Nem meglepő módon, mi is elkaptuk. 3 oltás után gyakorlatilag tünet mentesen.
Viszont jó alaposan beijesztettek, hogy bizony gyakran előfordul, hogy sok hétig pozitív marad a Pcr teszt.
No ez meghatározta az indulás előtti 2 hét hangulatát. 
Azt gondoltam sebaj, most egy kicsit idegeskedünk, de ennél már csak jobb lehet.
Kár volt elkiabálnunk. :D
Az indulás előtti 2 nap ugyanis rendesen odavágott. 
Melyikkel is kezdjem? :D
Hát először is becsípődött a derekam. 
No nem csak afféle kellemetlen hátfájásra kell gondolni, hanem az a derékszögbe hajolva talán el tudom vonszolni magam a wc-ig típusú. Nem akartam elhinni, hogy ez velem történik. Orvos, injekciók, fájdalomcsillapítók, izomlazítók tömkelege, és az utazás utolsó percben való átszervezése.
Hála az égnek, sikerült átcserélnem, és végül az első Bangkoki Test&go éjszaka után azonnal elindultunk Koh Chang-ra.
Na de persze ez sem volt elég...
Már csomagoltam (begyógyszerezve, négykézláb :D) , mikor jöttek a hírek, hogy az Omicron miatt a Thai kormány beszigorít. 30 percig azt hittem, hogy ennyi volt, nem megyünk sehová. Aztán kibukott, hogy mi még éppen beslisszanunk az ajtón, ugyanis új beutazási engedélyt az eddigi formában már nem adnak ki, de a már kiadott Thai pass-ok tulajdonosai mehetnek. Plusz egy Pcr a hatodik napon, de az ingyenes. (Mi ez utóbbit is megúsztuk, mivel 23-án léptünk be az országba, és a közlönyben hivatalosan csak másnap adták ki a rendeletet)
Itt már "elutazok, ha beledöglök is" hangulatban voltam. (Az út végére nem sok hiányzott :D)
Már a Liszt Ferenc repülőtéren realizáltam, hogy én bizony önállóan alkalmatlan leszek bárminemű helyzetváltoztatásra, így kértem asszisztenciát, ami nélkül valószínűleg most is ott ül/feküdnék az első padon.:D
A szolgáltatás teljesen ingyenes, és az én esetemben életmentő volt. Minden reptéren a gépből kiszállva már ott vártak, és elvittek a következő kapuhoz. Titkos, rejtett útvonalakba nyertünk bepillantást, amit ha nem lettem volna annyira ki, valószínűleg élveztem is volna.
A második etapnál már tényleg sírni tudtam volna, de szerencsére erre a szakaszra tartogattam a titkos favoritot, amit orvosi javaslatra csak a legvégső esetben, alvás előtt vettem be.
Most már azt is értem miért...
 Maradjunk annyiban, hogy a hátam pár perc múlva már nem fájt, viszont cuki nyuszikat láttam. :D Sebaj, legalább aludtam egy jót. 
A beléptetés elképesztően profin zajlott. A repülőn ki kellett tölteni az immigration form-ot (ennek az egyik felét visszakapjuk, és nagyon fontos, hogy csak ezzel tudjuk elhagyni az országot, szóval ezt meg kell őrizni) kérték kinyomtatva az otthoni pcr teszt eredményét, illetve a Thailand pass Qr kódját.
Belépés után pedig a lefoglalt Test&go hotel tábláját kell keresni. A sofőr elvitt minket a hotelbe, ahol a szobát csak a teszteléskor hagyhattuk el, aztán vissza kellett menni. A csomagban benne volt a szállás, a transzfer, a pcr, teszt, a gyorsteszt, és három étkezés, illetve egy csomó snack, üdítő, víz.
A hotelben olyan szobát választottam, amihez egy nagy terasz is tartozott, így ugyan be voltunk zárva, de egy kicsit beleszippanthattunk a Bangkoki levegőbe.  Hmmm este azok az illatok.
17 órakor teszteltek. Mi még egy-két órát tudtunk fennmaradni, majd kómába estünk, amiből a recepció telefonja ébresztett reggel 6-kor, miszerint negatív lett a tesztünk. 
Koh Chang-ra a transzfert a már említett "Koh chang sziget hungary"
csoportban ajánlott Vijit Sureerut Koh Chang Tour -ral intéztem.
Privát kocsi mellett döntöttünk, de gyűjtő taxi, busz is megy a szigetre. Vijjit egyébként a szigeten lakik. Keressétek bátran, ha transzfer, kocsibérlés, fakultatív program, vagy bármi Koh Chang-hoz kötődő igényetek, kérdésetek van.
A transzfer hoteltől hotelig vitt.
Na és a megérkezés Koh Chang-ra...<3
Én még ilyen illatokat nem éreztem! Az esőerdő illata. Elképesztő volt! A sofőrünk lehúzta az ablakot, és együtt haraptuk, szagoltuk ezt a mesét.
Mi a Centara Koh Chang Tropicana Resort -ot választottuk szállásnak, amit nagyon nem bántunk meg.
Àltalában szeretünk menni, de ezzel együtt nekünk a szép lakókörnyezet is nagyon fontos. (Most meg egy ideig úgyis csak az ágytól, a nyugágyig tudtam menni.)
Ez a hotel pedig elképesztő helyen van. A tropicana nem csak egy odabiggyesztett fantázianév. Az egész hotel egy rendezett, mégis vadregényes dzsungelben helyezkedik el, közvetlenül a tengerparton, a hotel mellett ráadásul egy gyönyörű folyó ömlik be a tengerbe, ami megint csak egy igazán különleges látvány, és remek hangulata van.
20220102_082539.jpg
3 napig "csak" a hotelben regenerálódtam, viszont ennyi idő után úgy döntöttünk, hogy bérlünk egy kocsit, ami a Bangkok/Koh chang csere után, a második legjobb döntésünk volt.
A kocsit szintén Vijit-től béreltük. Odahozta a hotelbe, és jött is érte. Egy vadiúj automata vàltós Nissan...valami volt.:D
Az én kocsikhoz való hozzáértésem annyiban ki is merült, hogy jó új illata volt, és volt benne power. 
Ami kellett is a Koh Chang-i utakhoz.
Szentséges Atyaúristen milyen emelkedők vannak arra!:D
Az első utunkon rögtön bele is futottunk egy baleset miatti útlezárásba. Az egyik piros kanyarban (ahogy mi hívtuk) egy teherautó, amire rá volt eszkábálva valami emelő féle, úgy ahogy volt felborult. Kicsit megváltozott a súlypontja, és megadta magát a fizikának...Nos, én egy alföldi lány vagyok, így ezt az élményt eltartott egy ideig feldolgoznom.:D
A vezetést a fordított közlekedésen kívül (más is állandóan ablakot törölt indexelés helyett? :D) nehezítette az is, hogy a Klong prao beach-től délre az úton éppen csak elfér egymás mellett két autó. 
No de túl az első sokkon, egész jól belejöttünk.  Az északi irányba elindulva például kifejezetten jó minőségű, meseszép út vezet körbe a szigeten.
Az első napon még csak a környező strandokat fedeztük fel. Én személy szerint nem igazán tudtam eldönteni melyik a legjobb. Mindnek megvolt a maga előnye.
  A white sand beach volt a legnagyobb, legnyüzsgőbb, illetve kő/korall mentes, lassan mélyülő partja van. Amíg pici volt a kislányunk, valószínűleg ezt választottuk volna.
 A Kai Bae egy kicsit kisebb beach, amivel szemben egész közel vannak kis szigetek, amiket akár kenuval is meg lehet látogatni. Bár ennek a beach-nek kétségtelenül az a legnagyobb bája, hogy ide hozzák le fürdetni a kis elefántokat. Velük együtt fürödni volt a kislányomnak az eddigi legnagyobb élménye. 
20211228_125248.jpg
 A mi szállásunk a Klong prao beach-en volt, ami egy megosztó strand, de nekünk utólag összesítve valószínűleg ez volt a kedvencünk.  Apálykor hatalmas homokos föveny, rengeteg víz fölé kihajló pálmafa, a vízbe ömlő vadregényes folyó, és az ott élő majom csoport... Tény, hogy bizonyos szakaszain a többihez képest több a korall, de ez számunkra egyáltalán nem volt zavaró. Simán lehetett sétálni mezítláb is.
20211230_175047_1.jpg
Természetesen ezeken kívül is rengeteg beach van, de most ezeket emelném ki.
A következő autós napunkon emeltük a tétet, és körbe autóztunk a szigetet, és lementünk egész Salakkok-ig, ahol végigmentünk a mangrove-ban épített board walk-on, ( https://g.co/kgs/hguKCs ), és utána elmentünk a Mangrove-ba csónakázni egy kedves Thai bácsival.
Ez is egy remek nap volt, és itt külön kiemelném, hogy az oda vezető utat is imádtuk. 
Mivel eddigre egyértelműen javulni kezdett a hátam, úgy döntöttünk, hogy vízesés kereséshez kezdünk.
Merthogy Koh Chang-on az is van bőven. 
Nem mertünk kockáztatni, és elsőre a Khlong Phlu Waterfall vízesést céloztuk be, amit a leginkább szerettem volna megnézni, és amiről biztosan tudtam, hogy a vízimádó kislányunk is élvezné.
Ez a vízesés egy közepes túra után érhető el, és egy medence szerű képződmény van az alján, ahol lehet fürödni, és ami tele van nagy méretű halakkal, amiket szinte úgy kell arrébb lökdösni.�
20211230_105222.jpg
Ezt a túrát kár lett volna kihagyni annak ellenére is, hogy a végére megint megérkeztem a derekam, és hogy itt először, jó pár emberrel találkoztunk.
A dzsungelben végig haladó útvonal már önmagában is megérte a fáradságot.
Mondjuk mikor a lábammal elszakítottam egy olyan pókhálót, ami majdnem visszarántott, és utána a vállamra esett egy falevél ott vesztettem pár évet az életemből, de kicsire nem adunk. :D 
20211230_103300.jpg
Végül, de nem utolsó sorban az utolsó autós fél napunk is hasznosan telt. Nekem a személyes kedvencem lett ez a kis kirándulás. Meglátogattuk a vízre épült Bang Bao Pier-t.
Utánozhatatlan thai hangulat, isteni ételek, kedves emberek, klassz kis üzletek, mindezt a vízen. <3
Nem tudnám meghatározni miért szerettem annyira. Talán a képeknek sikerül valamit visszaadni a hangulatból.Ezt szerintem senki se hagyja ki, aki a szigeten jár. :)
Az ezt követő két nap pihenő pont kellett ahhoz, hogy rápihenjek az ezt követő 3 napra, mikor is Bangkok nevezetességeit terveztük megnézni. 
Bangkokba az út visszafelé valahogy hosszabbak tűnt, mint odafelé, de a megérkezés ismét frenetikus volt. Valószínűleg képtelen lennék ilyen nagy városban élni, de az kétségtelen, hogy ide megérkezni olyan kultúrsokk egy kisvárosi lánynak (is), ami kellően megalapozza bármilyen utazásnak az alap hangulatát. 
Ismét az első napos szállodánkba szálltunk meg.
Mi nagyon szerettük. Nagyon jó az elhelyezkedése, közel a magasvasút, imádjuk az erkélyét, klassz a medencéje, illetve amit mi lehetőség szerint szeretünk választani, hogy van konyhája. No nem mintha a streatfood hazájában nagy főzéseket szerettünk volna eszközölni , de a reggeli/vacsora nálunk lightos szokott lenni, és így kényelmesebb.
A derekam többé kevésbé rendbejött, (de jó, hogy megcseréltük a dátumokat ) így a két egész napunkat ki szerettük volna kimaxolni. 
Mint azt már korábban írtam, én még nem jártam Bangkokban, így a "kötelező" látnivalókat szerettem volna megnézni.
Korábban kértem, és kaptam remek ajánlatokat a programok megszervezéséhez, de az utolsó pillanatos cserebere borította a végső papírformát is, és végül rengeteg (nagyon kedves ) tanáccsal felvértezve nekiindultunk.
Amit minden utazásunkkor nagyon szoktunk szeretni, az a helyi tömegközlekedés kipróbálása. Ez ugyan Bangkok esetében kicsit kalandosabb, mint például Norvégiában, de azt hiszem ebben az esetben ez volt a lényeg. :D
Lássuk csak! Mentünk végül a kihagyhatatlan tuktuk-kal, a magasvasúttal, taxival, gyűjtőtaxival, és végül, de nem utolsó sorban a személyes kedvencünkkel az ablaktalan/klíma nélküli buszokkal.
Egyszerűen imádtuk! <3
Ha hagytuk volna, a férjem azóta is azzal körözne a városban, egy gyerekkori álmát beteljesítve.:D
A buszjegyet a buszon lehet megvenni, és 10bth-ba (most kb.110 Ft) került. A kalauz általában a sofőr felesége, szünetekben pedig nemegyszer ott vannak a gyerekek/unokák is.
A néni egyszer kiugrott a boltba, és hozott (az egyébként bitang jó sofőr) férjének, vizet/kávét. :D
A feleség egyébként az index szerepét is betöltötte, mert az ablakon integetve kért, és kapott helyet a besoroláshoz.
20220105_101054.jpg
A buszmegállók ki vannak alakítva, de semmi sincs kőbe vésve, plusz mínusz 30 méter simán belefér. Ha meglátjuk, hogy jön a várt busz, integetni kell, és ahol tud megáll.
Jó fejek voltak, szóltak mikor kell leszállnunk. Volt egy másik típusú, picit nagyobb busz, amin a kalauz néni hajhálóban volt. :)
Mi nem vagyunk nagy vásárlós utazók, de a piacok itt kihagyhatatlanok. Voltunk a China town-ban, a virágpiacon (azok az illatok!<3), ettünk/ittunk finomakat, majd megcéloztuk a Királyi palotát. Illetve megcéloztuk volna. Merthát ugye Murphy...
Ne vagyok benne biztos, hogy jól értettem , de valószínűleg az újév és/vagy a Covid miatt a királyi palota nem, vagy részben volt látogató. A Wat Phra Kaew, azaz a Smaragd Buddha templomát tudtuk volna megnézni, de azért nem szerettünk volna 1500 bth-ot kiadni, és úgy döntöttünk, megnézzük a fekvő Buddhát, illetve egy teknősös (Wat prayun), és egy krokodilos templomot (Wat Chakrapat) is útba ejtettünk a kislányunk örömére.
A nap végére tartogattuk a leginkább várt csónakázást a csatornarendszerben. Mostmár értem miért mondják, hogy Bangkok Ázsia Velencéje. Elképesztő csatornarendszer szövi át ezt a hatalmas várost, amin keresztül mint egy időgéppel be lehet tekinteni a helyiek mostani, és néha ezer évesnek tűnő életébe egyaránt.
Az úszópiac meglátogatása nekünk most az időbe nem fért volna bele, de ezzel teljesen kárpótoltuk magunkat. Láttunk rengeteg madarat, varánuszokat, hatalmas halakat, mindenhol integettek a gyerekek. Egy helyen megálltunk, vettünk szerzetesektől kenyeret, amivel megetettük a giga méretű halakat. Szinte habzott a víz, annyian voltak.
20220104_172101.jpg
Az én kedvencem Bangkokban egyértelműen ez a program volt. <3
Másnap az egész napunkat Ayutthaya -ban töltöttük. Két busszal, és egy gyűjtőbusszal jutottunk el, ott pedig megalkudtunk egy tuktuk-os bácsival, aki egész nap egyik helyről a másikra vitt bennünket. A romok meseszépek, különleges nyugodt hangulat lengi körül őket, és remek fotókat lehet csinálni. Igazság szerint nekem ebben a napban is a közlekedés volt a legkülönlegesebb.
 Természetesen a romok gyönyörűek voltak, kár volna kihagyni őket, de legközelebb valószínűleg nem szánnék rá egy egész napot.
20220105_170421.jpg
Magasvasúttal mentünk vissza a hotelbe, és estére úgy elfáradtunk, hogy magunkról nem tudtunk, és ez így is volt jól.
A következő nap délelőttre terveztünk még egy kis sétát a környéken, de elengedtük. Egész délelőtt lustálkodtunk, pakoltam a bőröndöket, váltottunk pénzt, majd kora délután kimentünk a reptérre.
Futottam egy-két kört a többek között az említett csoportokban, hogy az Emirates azóta se kér-e Pcr-t a haza úthoz, illetve aggodalmaskodtam egy keveset a hatodik napon nem megcsinált Atk teszt miatt.
Jut eszembe!  Erről bár ígértem, de eddig mégsem meséltem. Ezt a gyorstesztet elvileg az első napon kellett volna a hotelben megkapnunk, és a hatodik napon kellett volna a hotelben leadni az eredményt. Viszont mi nem kaptunk ilyet. Mikor kérdeztem a recepcióst, hogy mi lehet az oka ennek, ő válaszul kedvesen mosolygott. Vagy a kérdést nem értette, vagy a választ nem tudta, mindenesetre mi jól körbe mosolyogtuk egymást. Ettől persze okosabb nem lettem, de legalább jól éreztük magunkat. :)
Szóval visszatérve a kiutazásra, kifelé menet az útlevélen, és a korábban említett immigration form második felén kívül csak annyit kérdeztek, hogy Magyarország-e a végső úti cél, és elkérték a vakcina igazolásokat. A kutyát nem érdekelte, hogy mit csináltam, vagy nem csináltam a hatodik napon. Persze erről nincs információm, de szerintem a hatodik napos pcr-t se fogja ellenőrizni az égvilágon senki sem, de majd erről az utánunk visszaérkezők mesélnek.
Hazafelé menet Dubaiban megszálltunk a reptéri Dubai International Airport hotelben, amit mindenkinek nagyon tudok javasolni. Korábban Dohában volt egy hasonlóan hosszú átszállásunk, akkor vettünk ki szobát először a reptéren, és ott eldöntöttük, hogy hacsak lehet, ezt mindig így fogjuk csinálni. Ez persze pl.huszonéves utazókra nem vonatkozik, de azt biztosan kijelenthetem, hogy az én gerincem már nem bírja a padon alvást. :D
Mindent összevetve ez egy nagyon különleges utazás volt. Pont amilyen különlegesnek én Thaiföldet látom. A kettősségek országa.
20211229_125611.jpg
A beutazás...nos problémás, és most először tényleg kockázatos volt. Kockázatos volt a dupla pcr, kiszámíthatatlanul változtak a beutazási szabályok.
Ez utóbbira szerintem az egyetlen megoldás az lehet, ha tényleg mindent az utolsó percben fixálunk, minden szállás lemondható, a repülőjegy ek flexibilisek, és van egy bitang jó biztosításunk, amibe az útlemondás is benne van. Természetesen ezek sem segítenek sokat, ha például az úton szedjük össze a Covid-ot. Teljesen mindegy, hogy van-e tünetünk, hogy hány oltásunk van, hogy mikor estünk át a betegségen. A pozitiv pcr mindent üt, hogy úgymondjam. 
Szóval az indulás előtt már semmi party, semmi családi összejövetel, és az úton is érdemes kicsit paranoiásnak lenni. Erre lehet is jó néhány példát látni, főleg Ázsiába menet. :D
A thai emberek is nagyon komolyan veszik a maszk használatot. MINDENHOL viselni kell maszkot, és mindenki viseli is. Egyedül evés, ivás, és a tengerben fürdés közben nem kellett hordani, bár volt akin akkor is rajta volt.
Én eddig egy szabály követő embernek tartottam magam, de mostmár elbizonytalanodtam.:D
A tökéletesen értelmetlen szabályokat azért flexibilisen kezelem, hogy úgy mondjam. Szóval az indexet egy töküres parkolóban azért nem szoktam használni. ;)
Teljesen megértem, hogy zárt térben viselni kell a maszkot, illetve Bangkokban is érthető volt a maszk használat, hiszen néha lépni nem lehetett az emberektől az utcán. Viszont az üres tengerparton egyedül sétáló talpig maszkos, plexis kesztyűs emberek látványával nem tudtam mit kezdeni.
No, de azért Koh Changon lazultak ezek a szabályok, szóval az emberek nagyrészt a parton el tudták engedni magukat szerencsére. 
A Thaiföldi Covid szabályozás nagyon szigorú (jóval szigorúbb mint otthon), és itt is jellemző ez a korábban említett kettősség. Van, ami iszonyatosan jól szervezett, van ami pedig gyakorlatilag káoszba süllyed. 
Viszont rengeteg mindent tanulhatnánk a Thai emberektől.
Az egymáshoz való viszonyuk, a harmóniára való törekvés, a mosolyok, és ami mögötte van. A legjobb ami példázta nekem hogy milyen sokáig kezelik nagyon jól a stresszt, az a vezetési stílusuk. Bangkokban mindenhol sok sávos autópályák, autóutak mennek keresztül kasul, egymás mellett /alatt, amik állandóan tele is vannak. Irdatlan mennyiségű autó, és ember van állandóan az utakon, és valahogy működik. Mindegyik sofőrünk nagyon jól vezetett, és soha egy szitkozódas, egy mutogatás nem volt. A forgalom halad, lüktet, mozgásban van éjjel nappal, mindez halálos nyugalomban. Pedig egyébként rengeteg a baleset, főképp a bárhonnan is érkező motorosok miatt, de az anyázás valahogy itt elmarad. Lelki szemeimmel láttam/hallottam magam előtt, hogy történne ez otthon. Velem az élen. :D
Thaiföld nekem mindig is a szívem csücske lesz, és még annyi mindent nem láttunk! Legközelebb muszáj lesz felmennünk északra is, és Bangkok-ból sem láttunk még szinte semmit !
Szóval, azt biztosan kijelenthetem, hogy ide még nagyon sokszor vissza fogunk térni.
Bár most még nem vagyok benne biztos, hogy még egyszer ennyire bizonytalan körülmények között belevágnánk-e, de most nagyon örülök, hogy sikerült összehoznunk ezt az utazást. Ismét millió élménnyel gazdagodtunk.
Így nem marad más, mint szorítani, bízni, imádkozni, hogy a Covid őrültnek mihamarabb vége legyen, vagy legalább enyhüljenek a szabályok! 
Ui.: Egy nagyon kedves történet maradt csak a végére. A kislányunk minden egyes repüléskor rajzol egy rajzot a stewardeseknek. Most is így történt. A Bangkok-Dubai járaton pedig a személyzet annyira meghatódott ettől, hogy odajött hozzánk szinte mind, és Petrára feladták a szép kis sapkájukat, és készítettek egy közös fotót, amit aztán meg is kaptunk. Egy órával később pedig maga a kapitány is odajött hozzánk, és hozott Petrának néhány csokit, és viccelődött, hogy a rajzon csak női egyenruha van, ezért ő biztosan csak az elefánt lehet. 

20220106_220147.jpg
Minden jó, ha a vége jó! :)
Utazni jó, mert a világ meseszép'!
20220105_125339.jpg

Ha nem beszélünk róla, akkor nem is létezik? - Avagy a struccpolitika ártalmai az endometriózis világában.

burnout-gacb263644_1920.png

 Van egy gonosz betegség, aminek a neve - nagyon halkan mondom, nehogy meghallják- endometriózis.

 Egészen leegyszerűsítve leírom mi is ez az ezerarcú betegség, de ez az írás most nem magáról a „szörnyről” fog szólni, hanem az azt körülölelő kártevőről, a taburól.

 Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az endometriózist olyan méhnyálkahártya sejtek okozzák, melyek nem a méh üregében helyezkednek el, hanem valahol a méhen kívül tapadnak meg. Hogy pontosan hol, az igen változatos lehet, leggyakrabban a hashártya felszínén találhatóak meg, de előfordulhatnak a petefészkekben, a hüvelyben, a belekben, a húgyhólyagban, a hasüregben szinte bárhol. Egészen szokatlan megjelenési helyeket is leírtak már a tüdőben, a szemben, a központi idegrendszerben, a bőrben stb, éppen ezért ennek a betegségnek millió különböző arca, tünete lehet. A pillanatnyi adatok szerint minden tízedik nő érintett. ( Forrás: https://www.intima.hu/betegtajekoztatok/endometriozis#mi-az-az-endometriozis )

 Én a saját tapasztalatom okán úgy összegezném, hogy ha a menstruációhoz irracionálisan erős, a medence bármely részén megjelenő fájdalom,  vagy bármilyen emésztési probléma köthető, ami a ciklus ezen szakában erősödik, majd újra javul egy kicsit, ne adj isten nem sikerül a gyermek áldás, akkor élni kell a gyanúperrel, hogy endometriózis állhat a háttérben. Ebben az esetben, mindenképp javaslok felkeresni egy endometriózis specialistát.

Továbbá érdemes felkeresni Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítványt (vagy Endometriózis Magyarország), mint a hazai Endometriózis világnaphoz kapcsolódó edukáció szervezőjét. A tünetekről, a lehetőségekről többek között az ő oldalukon is olvashatók információk:

https://endometriozismagyarorszag.hu/

  A legnagyobb probléma azonban véleményem szerint az, hogy az egész témakört körbe lengi a tabu, és a bagatellizálás, és ezzel el is érkeztünk a mondandóm lényegéhez.

Nem beszélünk róla, mert...miért is ?

  • Mert ez amolyan intim, női dolog.
  • Mert mindenki más zokszó nélkül viseli a menstruációt, akkor pedig VÉRciki, hogy én itt szenvedek. Az orvosom is megmondta, hogy szedjem össze magamat, mert ennyire nem fájhat. (Őszinte, mély tisztelet a kivételnek)
  • Mert olyan ciki, hogy mindenféle undorító élettani, kiválasztási stb. folyamatok körül forog az életem. Na, ezekről aztán pláne nem beszélünk!
  • Mert nem akarom, hogy selejtesnek gondoljanak, ha még gyermeket sem tudok szülni. (Persze, biztosan nem is akarsz!??? Megtörtént beszélgetés. :( )

 

Hát, igen. Őszintén megmondom, eleinte én sem szívesen beszéltem erről a betegségről, az ezzel járó, néha felfoghatatlan fájdalomról, a félelmekről. Mára viszont egy új félelem emelkedett felül a korábbiakon.

A kislányom lassan a pubertás korszakába lép, és én rettegve várom, hogy vajon őt is utoléri-e az átok?

Egyetlen dolog vigasztal, mégpedig az, hogy ha úgy alakul, akkor neki már nem kell tabukat döntenie. Mert mi beszélünk!

Mert itt vagyok én, aki elmagyaráz neki mindent, aki rögtön a megfelelő specialistához viszi, aki nem engedi, hogy tizenöt évig orvostól orvosig járjon, és a végén már maga is elhiggye, hogy csak kitalálja ezt az egészet.

Ez a 10-15 év pedig lehet, hogy pont azt jelenti, hogy születhet gyermeke, hogy nem kell akár az életminőségét jelentősen csökkentő következményeket viselnie, hogy megélheti a nőiségét fájdalom, és félelem nélkül.

Tanulság!

Az információ hatalom. Mindenkinek, akinek beteg vagy orvos oldalról információja van, azt terjesztenie kell!

 Beszélni kell róla akkor is, ha kellemetlennek tűnik.  Mert mindenki elhiheti, hogy a sokszoros műtétek, a meddőség, a vég nélküli fájdalom jóval több, mint kellemetlenség.

 És a szőnyeg alá söpört probléma miatt  későn értő kezekbe kerülő páciensek, NŐK  pedig visszavonhatatlan következményekkel kell, hogy szembe nézzenek.

Akkor pedig már szinte késő beszélni!

Az endometriózis, egy pillanatnyilag nem gyógyítható, viszont megfelelő kezeléssel kordában tartható betegség, amivel együtt lehet/kell élni. A megfelelő kezeléshez viszont először fel kell ismerni a problémát, ahhoz pedig először BESZÉLNI kell róla.

A fejüket dugják a homokba a struccok! Mi inkább használjuk. :) Magunk miatt, és a kislányainkért.woman-g6b6eb68be_1920.jpg

 

 

 

Hogyan szervezzünk saját magunk utazást - hasznos tippek kezdőknek.

luggage-ga5dc0a3a6_1920.jpg

Azért merem ezeket a tippeket leírni, mert még éppen elég kezdő utazó vagyok ahhoz, hogy emlékezzek a kezdeti félelmekre, kérdésekre,  viszont már elegendő tapasztalatot is szereztem, hogy a tanácsaim hasznosnak bizonyulhassanak.

Rutinos utazásszervezőknek nyilván nem fogok új információkkal szolgálni, de akik érzik magukban az igényt,  mégis  bizonytalankodnak, azoknak lehet ez az írás egy mankó, hogy bele merjenek vágni egyedül is a világ felfedezésébe.

Ugyanis ha egyetlen dolgot bánok az utazással kapcsolatban az az, hogy nem kezdtem hamarabb. :)

Mindig azt mondogattam magamnak, hogy először ki kell alakítani egy minimális anyagi egzisztenciát, hiszen az utazás drága.

Ha a mostani fejemmel lehetnék újra 20 éves, biztosan nekiindulnék egy hátizsákkal. De egyrészt már 20 éves sem vagyok, másrészt azt a bizonyos hátizsákot a reumatológusom szerint már nem nagyon kellene cipelnem. :D

Viszont saját magunknak szervezve egy külföldi utazást, kismillió lehetőség van az utazást a pénztárcánkhoz, és az igényeinkhez szabni.

Anno, emlékszem valamelyik irodával utaztunk Görögországba, mikor elkezdtem rácsodálkozni, hogy ezt vagy azt a  szálláshelyet vajon hol lehet lefoglalni?

Valahogy így kezdődött... :) Kevésnek, korlátozottnak éreztem a lehetőségeimet a profi irodák repertoárjából válogatva.

És itt egy mondat erejéig hadd védjem meg az utazási irodákat. Természetesen jó esetben sok "munkát", felelősséget levesznek utasaik válláról, így úgy gondolom, mindig meglesz az utazóbázisuk. Ráadásul vannak bizonyos régiók, ahol rutinos utazóknak is érdemes az irodáktól ajánlatot kérni. ;)

Viszont az egy egyértelmű tény,  hogy magunknak szervezve sokkal inkább kinyílik a világ, és jóval több lehetőség közül tudunk választani.

Az csak hab a tortán, hogy kellően ügyeskedve, én mindig jóval nagyobb biztonságban is éreztem magunkat.

Igen, még így Covid idején is.

Leegyszerűsítve, ha a repülőjegy és a szállás flexibilis, akkor nagy baj nem lehet. :)

No, de ennyi "szervezd magad" promo után, lássuk hogyan is kezdjünk hozzá!

Fentebb a munka szóval aposztrofáltam a szervezési szakaszt, és nem véletlenül tettem idézőjelbe.

Egyszerűen imádjuk csinálni.  A mi kis három fős családunk esti programja szinte mindig az előző utunk "ülepedése", és/vagy a következő utazás tervezése. Jellemzően a YouTube előtt ülünk, és a potenciális helyszínekről nézünk videókat.

 Merthogy az első lépés az álmodozás! Eközben alakul ki ugyanis a ÚTI CÉL!

20211226_143548.jpg

Ha tudjuk a pontos úti célt, akkor a körülbelüli dátumot kell eldönteni. Mindenképp ellenőrizzük a helyi évszakokat annak fényében,  hogy mit várunk a nyaralásunktól.

Minden évszaknak megvan a maga előnye,  és hátránya. A főszezonban a legoptimálisabbak az időjárási körülmények, viszont pont ezért, ekkor van mindenhol a legtöbb turista, ráadásul ekkor lehet a legmagasabb áron utazni.

A szezonon kívül nagyobb esélyünk van kedvezőtlen időjárást kifogni, viszont ilyenkor kevesebben vannak, és az árak is jóval barátibbak.

Szóval,  ha megvan a vágyott desztináció, akkor mindenképp nézzünk utána, hogy mely hónapban milyen időjárási viszonyokra számíthatunk. Persze ma már semmi sincs kőbe vésve. Egy ázsiai ország esős évszakában is kifoghatunk száraz időjárást, és főszezonban is zuhoghat az eső hosszabb-rövidebb ideig, de azért vannak törvényszerűségek. Dubaiban nyáron valószínűleg 50 fok lesz, decemberben Bali/Ubud térségében valószínűleg zuhogni fog az eső, a hurrikán térségben is többé kevésbé lehet tudni, hogy mikor kockázatos a térségbe utazni. Havi lebontásban érdemes ellenőrizni a választott konkrét helyszínt, hiszen akár országon belül is hatalmas eltérések lehetnek.

A pontos úti cél kiválasztásakor, mindenképp utána kell olvasni az ország aktuális beutazási szabályainak. Ez most a 2019 előtti időszakhoz képest, sokkal változatosabb lehet. Első lépésként mindig javaslom felkeresni a külügyminisztérium utazásokra vonatkozó oldalát  Sajnos előfordul,  hogy a változásokat az oldal nem azonnal követi le. Többek között ezért is javaslom NAGYON, hogy keressük föl a lehető legtöbb  csoportot/oldalt is, amik tematikusan a választott ország/régióról szólnak. A magyar nyelvű oldalakat jellemzően kint élő honfitársaink, rutinos világutazók, és/vagy éppen kint tartózkodók üzemeltetik,  informálják, és rendkívül alapos, pontos, és legfőképpen aktuális információkat tudunk beszerezni tőlük. Így, a kettővel együtt biztosak lehetünk benne, hogy minden szükséges dolgot megtudunk.

A beutazási feltételek országonként igen változatosak. Változhatnak időszakonként, és attól függően is, hogy valaki oltott, avagy sem, így ezekről többet nem is szeretnék írni. Egy szabály van! Mindig az aktuális feltételeknek kell utánajárni!

 Szóval,  ha megvan a hová és a mikor, akkor lehet megvenni a repülőjegyeket.

Ma már több különböző minőségű légitársaság közül lehet választani. Összességeben a legfontosabb alapszabálynak azt tartom, hogy nézelődni,  összehasonlítani bármilyen platformon lehet, de a repülőjegyeket mindenképp célszerű közvetlenül a légitársaságoktól megvenni. Így azzal állunk szerződésben, aki utaztat. Velük közvetlenül a legegyszerűbb az esetleges dátum, desztináció módosítás, esetleges törlés ügyintézése.

A repülőjegyeknek eddig is volt flexi verziója minimális felárért, de manapság a Covid helyzet miatt, sok helyen a legolcsóbb jegyet is flexibilisen lehet variálni,  vagy akár törölni.

Mindenképp el kell olvasni a választott légitársaság vásárláskor élő lemondási szabályzatát.

 Ha pedig megvan a repülőjegy, jöhet a szállás!

Itt realizáltam először, hogy ami az előny,  az a hátrány is lehet.

Irdatlan mennyiségű szállás közül lehet ugyanis választani.

Én általában szállás foglaló oldalakon kezdek el nézelődni (Booking, Agoda, Airbnb), és amikor leszűkítettem néhány nagyon szimpatikus lehetőségre, akkor közvetlenül a szállásadótól is kérek egy ajánlatot. Nem lehet kijelenteni, hogy melyik verzió lesz a legkedvezőbb. Volt,  hogy a Booking-on olcsóbb ajánlatot kaptam, mint amit közvetlenül a szállásadó adott, és ennek az ellentéte is igaz lehet. Végig kell nézni,  és kiválasztani a legjobbat. Amit kivétel nélkül elmondhatunk, hogy mielőtt döntenénk, mindenképp olvassunk utána a véleményeknek például a Tripadvisor-on. A személyes tapasztalatok után megírt vélemények ugyanis szépítés nélkül megmutatják, hogy milyen is egy szálláshely. Persze a legtökéletesebb luxushotelnél is fogunk olyan visszajelzést találni, hogy "Ez valami borzalom, senki ne menjen oda, nem volt vörös,  csak fekete kaviár a reggelinél! " című visszajelzéseket, de azért a számok mutatni fogják a valós minőséget. 

Amit pedig a 2020-as vesszőfutásomból megtanultam, mikor is próbáltam visszaszerezni az egyik hotelnek előre kifizetett összeget, miután Indonézia (is) lezárta a határait ... nos, sosem szabad előre fizetni. (Egyébként a pénzt sikerült visszaszereznem, de az már egy másik történet)

Van olyan szálláshely, aki most is ragaszkodik az előre fizetéshez, de véleményem szerint ilyen esetben érdemes tovább keresni.  Mostanában előfordulhat még olyan kikötés is, hogy csak igazolt Covid esetén ingyenes a lemondás.

Megnyugvásra adhat okot az az opció is, hogy egy jó útlemondási biztosítással egészítjük ki az utasbiztosításunkat. Ez sajnos nem olcsó mulatság, de ebben az esetben akkor is visszafizeti az elmaradt utazásból eredő teljes kárunkat, ha például egy vakbélgyulladás miatt nem tudunk menni.

A biztosításokról hamarosan írok még, de egyelőre visszakanyarodok egy kicsit a szállásokhoz.

A megcsappant turizmus miatt, most még inkább jó megoldás lehet az is, hogy csak az első egy-két napra foglaltunk előre,  és a helyszínen döntünk a hova továbbról. Habár az internet világában szinte bárminek utána tudunk nézni,  de azért a személyes benyomások meg tudják változtatni a terveket, és ilyenkor jó ha nincs megkötve a kezünk. 

Mikor megvan a szállás, érdemes a transzfer lehetőségeknek utána nézni. A legdrágább verzió általában a hotelek által nyújtott lehetőség szokott lenni, de én azért mindig kérek tőlük is egy ajánlatot. A legegyszerűbb a reptéren beszállni egy taxiba. Ez esetben néhány szabályra nem árt figyelni. Semmiképp ne hagyjuk magunkat leinteni a terminálban, vagy előtte.  (Mi egyszer megetettük,  négyszeres szorzó volt. :D) A nagy taxi társaságok kocsijai közül kell választani, és velük is egyeztetni kell előre a fuvardíjat. Egy másik lehetőség, hogy előre rendelsz egy kocsit, egy erre szakosodott társaságtól. Ez lehet, egy taxi társaság, Uber, Grab...stb. A lényeg, hogy ebben az esetben pontosan tudod, hogy mennyi lesz a fuvardíj, hiszen jellemzően kártyával, előre fizetsz. Ilyen esetben lehet jelezni a speciális igényeket (gyerekülés, plusz megállóhely egy pénzváltónál stb.)

Az előre rendelt transzfer esetén, meg kell adni a járatszámot, így a sofőr egy esetleges késés esetén is várni fog minket a reptéren, egy nevünkkel ellátott táblával a kezében. Egyetlen egyszer Dubaiban, a Careem taxi sofőrje nem várt minket, ami okozott némi zavart az éterben, főleg mert akkoriban még nagyon rutintalanok voltunk. Végül a sofőr írt üzenetet,  aki lóhalálában futott a kapuhoz. Dugóba került a lelkem.  Minden jó,  ha a vége jó. :)

Amit mi még a reptéren el szoktunk intézni, az a helyi internetkártya vásárlása.

Minden reptéren meg lehet találni több cég üzletét is, ahol több különböző csomagot(sim kártyát) lehet vásárolni.  Néha időkorlátja is van, így például két hét tartózkodás esetén nem biztos, hogy elegendő a legkisebb csomag. (Jellemzően minden információ érthetően ki van táblázva a kirakatokra) Vásárláskor bele is teszik a telefonba. Ha dual sim-es a telefon, akkor a saját sim kártya is benne marad. Én a saját Sim kártyámat biztonságos helyre elteszem, és külföldön csak interneten vagyok elérhető. (Megsúgom, néha úgy sem. :) )

Szervezéskor egy dolog van még, ami biztosan elhagyhatatlan. Egy teljeskörű, Covid-19-re is kiterjedő utasbiztosítás. Ez egy olyan költség, amin nem szabad spórolni. Akár a legkisebb betegség is horribilis összegbe kerülhet ugyanis egy külföldi országban, egy esetleges komolyabb problémáról nem is beszélve. Nagyon fontos utánanézni,  hogy a választott biztosítás fedezze az esetleges karantén költségeket is! A fentebb említett útlemondási biztosításra is szükség lehet, ha bármelyik szállás,  vagy repülőjegy nem lemondható.

Most pedig elmesélem egy konkrét eseményünket, hogy megmutassam mennyire fontos az utasbiztosítás. Mi a kislányunkkal, férjemmel hármasban szoktunk utazni, és hármunk közül egyedül én beszélek valamennyire angolul. (és ez lesz majd az utolsó téma, amiről kell még néhány szót ejtenem )
Dubaiban voltunk egy sivatagi túrán, mikor a  sofőrünk önértékelése hogy úgy mondjam nem volt  túl reális, és biztosan nem volt kapcsolatban a valósággal, mikor is sikerült megborulnia egy dűnén. A jobb oldalon ülőket, így engem is rendesen fejbevertek a légzsákok. Nekem a napszemüvegemet ütötte bele az arcomba. Volt minden, vérzett, és zsongott a fejem, szédültem, és sokkos állapotban voltam. A mentőket kihívták, de az állapotomnak köszönhetően az angolomat magyar szavakkal, leginkább káromkodással fűszereztem, így a kommunikációnk akadozott egy cseppet. :D

Ebben az állapotban volt rendkívül megnyugtató érzés hallani az angolul nem beszélő férjemnek a felhívott biztosító társaság első kérdését,  miszerint van-e tolmácsolásra szükségünk. Erre végül nem volt szükség, mert egy idő után a mentősök 190 alá vitték az egyébként ultra alacsony vérnyomásomat, és ezzel együtt a kommunikáción is javult, viszont ekkor a saját bőrünkön tapasztaltuk, egy jó biztosítás fontosságát. :)

És itt el is érkeztem a másik tényezőhöz, ami miatt sokan félnek neki indulni a világnak. Az a fránya Bábel! :D

Van, aki egyáltalán nem beszél nyelveket, van, aki tud például angolul, csak nem meri használni, és persze ott vannak, akiknek ez nem okoz kihívást.

Őszintén megmondom, nekem pár éve ez jelentette a legnagyobb akadályt.

Megoldásként először is ráfeküdtem az angol tanulásra, mert be kell látni, hogy az azért jó, ha van. De!!! 

Most megnyugtatnám azokat, akik egyáltalán nem beszélnek nyelvet. Az önállóan szervezett utazás manapság már nekik is elérhető lehetőség.

Amit lehet, online/írásban kell szervezni. Merthogy igen, a "Google Translater" mint fordító, a  barátunk.  Jelezni érdemes a szállásadó, a légitársaság felé a nyelvi korlátokat, így ők is az írásban való kommunikációt fogják előnyben részesíteni.  (Nemegy nagyobb légitársaságnak van magyar nyelvű irodája/telefonvonala is)
Az esetleges fakultatív programokat akár előre,  online is le lehet foglalni szintén írásban. (bár szerintem a helyszínen mindig olcsóbb )
A fentebb említett magyar üzemeltetésű helyi Facebook csoportokon keresztül is lehet programok, transzferek szervezéséhez segítséget kérni.  Az esetleges vészhelyzetezetek kezelésére pedig ott vannak a biztosító társaságok.

Azt pedig csendben jegyezném meg, hogy az általunk preferált ázsiai régióban tízből kilencszer a hajamra kenhettem az angoltudásomat, mivel többségében nem beszélnek angolul. 

Ilyen esetben hasznosíthatók az Activity, és  pantomim képességeink, és valószínűleg a helyiek segíteni akarásának köszönhetően, ez a rendszer valahogy mindig működik. :)

Végezetül, de nem utolsó sorban van még egy érv, ami az önálló szervezés mellett szól.

Az utazástól az ember mindig magabiztosabb, nyitottabb, rugalmasabb lesz, de azt hiszem ezek a hatások igazán akkor tudnak érvényesülni, ha engedjük, hogy a benyomások, körülmények hassanak ránk, a döntéseinkre, és ilyen módon az utazásunkra.

Még mi is csak kapargatjuk a felszínt, hogy úgy mondjam. Egyelőre csak a korlátozó félelmeinket engedtük el, és próbáljuk nem előre, vagy csak részben megtervezni az utazásainkat,  így átadva magunkat igazán az élményeknek.

Egyrészt hiszem, hogy ilyen módon a különböző világok találkozásának komoly személyiségfejlesztő hatása van,  másrészt hiszem, hogy sosincs későn elkezdeni.

Abban pedig tiszta szívemből bízok, hogy a velünk utazó gyermekünk egész más /új  szemszögből tudja majd látni az életet, ami megadatik neki.

Mert a világ meseszép... <3

A korábbi konkrét utazási beszámolóimat folyamatosan töltöm fel a még gyerek cipőben járó Facebook oldalamra. Aki kíváncsi, kövessen,  kérdezzen nyugodtan. 

A blogom követésével pedig olvashattok a korábbi,  vagy a soron következő felfedezések szervezéséről, utóhatásairól, a félelmeink elengedéséről, és még ki tudja mi mindenről. :)20210330_115301.jpg

Lehet, szabad, jó, felemelő, fárasztó, idegölő gyerekkel utazni? - Imádom vele felfedezni a világot, avagy soha többet, nincs az az Isten!

21. századi családkép: Családi nyaralás, kontra kettesben a szülők!

Azoknak, akik már olvasták a korábbi utazási beszámolóimat, bizonyára furcsa lesz ez az írásom, de az a helyzet, hogy az igazsághoz ez is hozzá tartozik, így gondoltam ezt is kiírom magamból. Remélem, senkit sem ábrándítok ki.:)

Tovább
süti beállítások módosítása